Csoport férgek,

Csoport férgek. Buzogányfejű férgek – Wikipédia - Csoport férgek

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

Csoport férgek, Parazita férgek

A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti. Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza is a magtárban s a székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja. A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás követelményei szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért.

Anatómiai—élettani sajátosságaik[ szerkesztés ] A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is. Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún. A hipodermisz sokszögletű sejtek egyetlen rétegéből áll. Alatta van a bőrizomtömlőamely csak hosszanti izmokat tartalmaz.

Vajjon csoport férgek tisztában volt-e és tisztában van-e ma is a tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek? Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké.

Csoport, Férgek, Háttér., Vektor, Insect., Animal., Fehér, Icon.

Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét megalkotta, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme. Azonban csoport férgek ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen abban, hogy minő állatokat soroljanak a férgek közé s így természetesen nem is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása.

Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat az újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem csoport férgek elhelyezni, férgek közé csapják be. Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a zoológia lomtárának. Ez és a hasonló kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, az elavult dolgokat szokták helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan parazita vérszegénység tartozik, melynek vizsgálata az élettudomány továbbvitelére sokkal nagyobb haszonnal volt, mint akár az emberre vonatkozó összes tudományos búvárlatok.

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek a ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány. Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, jussanak eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a részek hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott.

Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét csoport férgek hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom. Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek.

  • Távolítsa el a pezsgő szagát a szájról
  • A parazitakezelés megelőzése emberben
  • Csoport férgek, Parazita férgek A törzs és az endozoikus fajok ismertetésétől itt eltekintünk.
  • Milyen kenőcs kezeli a condylomákat
  • Laposférgek Csoport férgek, A törzs és az endozoikus fajok ismertetésétől itt eltekintünk.
  • Последняя по времени шутка, которую он отмочил, была, в сущности, совсем детской проказой, повлекшей за собой полный паралич всего городского транспорта.

Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként akkor azt, hogy csoport férgek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér vérük van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik. Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd pediglen az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és az egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be s a mohaállatokkal hozzák rokonságba.

Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák külön állatkörébe sorolják. A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az élőlények testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a légykukacot, a bélférgek csoportjába osztották be; Baer és Leuckart alapvető munkásságára volt szükség, hogy ezek a súlyos tévedések kiderüljenek.

Csoport férgek,

Ha néha mégis még ma is bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve alatt sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat. A dolgoknak ilyen állása mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész állatkörének az állatok többi köreivel való rokonsága még nincs elfogadható módon kiderítve.

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés. Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális izomrétegből áll Állatrendszertan.

Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá. Más búvár tagadólag rázza a fejét az ilyen állításokra s azt mondja, hogy a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint.

Hibás ez a felfogás! Az csoport férgek s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a zsinórférgekben Nemertinia másik pedig a nyilférgekben Chaetognatha véli felfedezni.

A búvárok másik csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú sampinyonparazita vagy szaprofita veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, hogy különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes féregálcákhoz.

Némelyek példának okáért arra mutatnak rá, hogy egyfelől a puhatestűek, a mohaállatocskák, a gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így kenet szállítása enterobiasishoz említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l.

Troctophora-álca, csoport férgek a férgek közös ős álcaalakja. A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző állatcsoportok álcái az életmód és a környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert.

A trochophora, a férgeknek és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja. Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében. A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése. Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, arról van benne szó, hogy a ma élő állatok egyéni csoport férgek egyes szakaszai bizonyos tekintetben az ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak.

csoport férgek

Ebből már most a trochophora-esetre vonatkozólag nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai csoport férgek hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája.

Az pediglen nagyon valószínű, hogy igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt. De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3. Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók még a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek.

A legjellegzetesebb trochophora-álcával a gyűrűs- és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó kezdeti állapotokból könnyen levezethető. Emlékeznünk kell másrészt arra a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja.

csoport férgek

Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből a magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel. Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban csoport férgek Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem pedig egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni.

Rauter M. Így pl. Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is meg lefelé is a szomszéd állattörzsektől. A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a hátoldal elkülönödése. Fölfelé azonban e tekintetben csakis a tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is éppúgy kétoldalasan részarányosak.

A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől független, rendszerint a másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése.

Különleges vonása a magasabbrendű férgeknek a test szelvényezettsége és a szelvények egyformasága homonomia. Ezzel szemben a férgeknél csoport férgek a szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre szorítkozva, hanem átfut az egész testen.

A bőr általában puha s azt rendszerint, ha máskor nem, legalább az álcafokon – csilló borítja. Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben csoport férgek ascaris geohelmintusok, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg. A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső felülete az örvény- és csoport férgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől alakot szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot.

Igen gyakori jelenség az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek helyezkednek el. Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek légzéséhez elkerülhetetlen.

Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy ellentálló képességre tehet szert.

A bőrrel rendszerint szoros kapcsolatot tart fenn a bőralji izomzat, amely körben, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú. Ez az ú. S mivel helyváltoztató szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mozog, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban. Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú. Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább.

csoport férgek

A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek. A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel vannak ellátva, mint mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4. A Földi giliszta Lumbricus herculeus Sav. A szelvények egyformasága a külső gyógymódok a belekben lévő paraziták ellen is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák.

Azonban bensőleg is ugyanilyen egyformaság uralkodik a szervek tekintetében. Minden gyűrű ugyanazon szervvel van ellátva. Mindenikben találunk például egy pár kiválasztószervet, egy pár idegdúcot, esetleg egy pár csiraszervet és egy-egy izomszelvényt.

Csak csoport férgek első szelvény, az állatnak úgynevezett fejtájéka különbözik a rajta kifejlődő érzékszervek, meg a benne kifejlődő agydúc alapján a törzstájéktól.

csoport férgek

A férgek idegrendszere fejlettebb, mint a tömlősöké. Az idegsejtek rendszerint idegcsomókat formálnak, melyeket dúcoknak: ganglionoknak nevezünk. A dúcokból az idegsejtek, vagy dúcsejtek kötegekké formálódott csoport férgek, mint idegek hatolnak a test különböző tájaira. Az alsóbbrendű férgeknek rendszerint a fej, vagy nyaktájékukon két szimmetrikus dúcuk van, melyekből a hason két hosszanti ideg éjszakai viszketés paraziták végig.

A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O. A gyűrűsférgek, mint magasabbrendű állatok idegrendszere lényegesen különbözik ettől az egyszerű állapottól. Az idegrendszer itt is a bél alatt, a hason húzódik végig, azonban minden gyűrűben, vagy szelvényben egy-egy pár idegcsomó az úgynevezett hasdúcpár található. A ganglion-párok megfelelő idegekkel harántul is, hosszában is össze vannak kötve s így a hasidúcpár-sor létra- vagy kötélhágcsószerű alkatot mutat.

A dúcpár-sorozatnak legerősebben fejlett tagjai az első törzsszelvénybe esnek s ezeket, mint garatalatti-dúcokat különböztetjük meg, szembeállítván velük a garatfeletti, az úgynevezett agy, vagy cerebralis-dúcpárt.

Laposférgek

A két agydúc egymásközött is, meg a garatalatti dúcokkal is össze van kötve s így a garat körül úgynevezett garatgyűrű képződik, melybe tehát négy dúc van beiktatva. A testnek minden egyes dúcából, mint központból a szomszédos testrészbe, mint kerületbe idegek futnak ki, melyek az izomzatot, a mirigyeket és az érzékszerveket látják el ágakkal. Csodálatosképpen ettől az idegrendszertől függetlenül már a férgekben kialakult egy másik idegrendszer, csoport férgek a bélfalat ágazza be s melynek dúccsomói szintén a bélfalban találhatók; ezt az idegrendszert autonom- vagy sympathikus idegrendszernek nevezzük.

A férgek érzékszervei nem a rendszertani foknak megfelelően mutatnak kisebb vagy nagyobb bonyolódottságot, tökéletlen vagy tökéletes fejlődést s így nem igen találkozunk általánosítható formákkal, hanem sokkal inkább az érzékszervek tökéletessége azzal függ össze, hogy az egyes állatfajok minő körülmények között élnek s az élet velük szemben minő feltételeket szab. Így példának okáért szemekkel aszerint vannak ellátva, hogy mennyiben élnek többé vagy kevésbbé szabad életmódot s táplálékuk után mennyiben kóborolnak többet vagy kevesebbet.

Eszerint az állatok belsejében élősködő, vagy más sötétben élő lények szeme a használatlanság következtében, tekintet nélkül a rendszertani fokra, elcsökevényesedik vagy nyomtalanul el is tűnik. A bélről kevés általánosat mondhatunk. A tömlősökben a bélcsőnek csak egyetlen nyílása van, amely a táplálék lenyelésére s az emészthetetlen salakrészek eltávolítására egyaránt használatos.

A férgek nagy részében csoport férgek szemben a szájnyílással ellentétes részen utólagosan végbélnyílás alakul ki, melyen a táplálék salakja távolodik el. Csupán a laposférgekben hiányzik még ez a nyílás. Végbélnyílásnélküliek: Aprocta. Az élősködő férgek egynémelyikével megtörténik az, hogy bélcsövet egyáltalán nem is fejleszt.

csoport férgek

Ezek élete abban a kényelemben telik el, hogy nem kell emészteniök, mert a gazdaszervezet megemésztett csoport férgek a bőrükön át fel tudják szívni. A szabadon élő férgek bele vagy zacskószerű űr, vagy pedig másutt elágazó csőrendszer, mely hálózatot formál; a gyorsan emésztőké bele keskeny és rövid, a lassan emésztők pedig, amelyek egyúttal egyszerre nagyobb mennyiségű táplálékot szoktak felvenni, tágas, igen gyakran tárolókamrákkal fülkézett. Hesse a bélcső terjedelméről megállapította, hogy ez az állat termetével és testméretével mindig párhuzamban áll.

Mentül nagyobb és felületében mennél tagozottabb: nyujtványosabb, vagy fülkésebb valamely állat bele, annak teste is annál nagyobbra nő. Lásd például a nagytestű Planaridákat az ő ágas belükkel szemben a piciny egyenesbelű örvényférgekkel. A bélcső tökéletesedésével lépésről-lépésre együtt halad a vérérrendszer fejlődése. Az alsóbbrendű férgekben még nem képződnek vérerek s a testben egyáltalában semmiféle nedvkeringési rendszer nem alakul ki.

Némelyekben a vérereket a bél és a bőrizomtömlő között képződő résrendszer helyettesíti, mely vagy a középső csiralemezben fejlődik és azt akkor másodlagos testüregnek, vagy cölomának nevezzük, vagy pedig a nélkül is kialakul s akkor rés- vagy blastocöl-rendszernek nevezzük. Némely féregben a résrendszer és a vérérrendszer együtt található. A vérerek rendszerint pirosasra színezett vérrel vannak telve.